Keresés diákjaink között

Eseménynaptár

Virtuális túra

virtualis_tura.jpg
Járja körbe iskolánkat virtuális túránk segítségével!

Virtuális túra start


Legfrissebb galéria

     Galéria megtekintése    |     További galériák

Videó galéria

Bemutatófilm megtekintése

Facebook

Kassai úti beszámoló - Rákóczi Szövetség

2015. 03. 27-én vett részt a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti szakközépiskola a Rákóczi Szövetség által meghirdetett diákutaztatási programban.


A kirándulás megszervezése során több nem várt akadállyal kellett szembesülnünk, amit végül csak a pályázatban benyújtott időpont módosításával tudtunk érdemben megoldani. A diákutaztatási program során iskolánk a március 20-ai dátumon szerette volna a programot megvalósítani, de a fogadó iskolák számára ezen a napon a diákság nagy részét érintő vizsgák voltak betervezve, ezért a Szakkai József iskola kérésére március 27-én valósítottuk meg a kirándulást. A kirándulás dátuma ugyanakkor szerencsésen egybeesett II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem születésének napjával, amely külön is aktuális volt számunkra, hiszen Kassát, valamint Borsit vettük a diákutaztatás fókuszába.


A diákutaztatási program első színhelye Kassán a fogadó Szakkai József Szakközépiskola meglátogatása volt, amelynek során a kísérő tanárok, valamint a diákok megtekintették az iskolát, megismerkedtek a diákokkal, és a Medgyessy Ferenc Gimnázium az ünnepi műsorában emlékezett meg március 15-e hatásáról, üzenetéről, történelmi szükségszerűségéről.


A műsor majdnem egy órán keresztül tartott, és a Medgyessys diákok szerint nagyon hasznos volt a magyarságtudatuk fejlesztésében.


Az Ünnepi műsor programja:

 

A Himnusz közös eléneklése.


Köszöntő és megemlékező gondolatok:

 

Móré Sándor történelem tanár köszöntője:
A debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatója Fekete József, és tanári kara, valamint minden egyes diákja nevében nagy tisztelettel és szeretettel köszöntjük a Szakkai József  Szakközépiskola minden egyes tanárát és diákjait!


Köszönetünket fejezzük ki ugyanakkor a Rákóczi Szövetség felé is, amely lehetővé tette, hogy a 2015-ös diákutaztatási programjában iskolánk is részt vehessen.


A Szövetség által szervezett és finanszírozott diákutaztatási program lehetőséget nyújt arra, hogy a határon túli magyarsággal az anyaországi iskolák diákjai illetve tanárai felvehessenek egy olyan kapcsolatot, amely során nem csupán egyfajta kapcsolatfelvétel történik meg, hanem a magyarországi diákság és a határon túli magyarság erősítheti nemzeti hovatartozását, identitását.

 

Az identitásunk megerősítése, a kapcsolatok felvétele, megerősítése országunk nemzeti sorsfordulóinak dátumaihoz, illetve a dátumok adta ünnepeinkhez szorosan kapcsolódnak.

 

Mi, a Medgyessy Ferenc Gimnázium tanárai és diákjai idén lehetőséget kaptunk arra, hogy itt, a felvidéki magyarsággal közösen gondolkodjunk el népünk történetének egyik legjelentősebb ünnepének, március 15-ének a hatásáról, üzenetéről.


A hatás és üzenet előtt az előzményeket kellene megvizsgálnunk. A reformkori gondolkodóink, politikusaink Kölcsey Ferenc szavaival a Hazát illetve a Haladást tűzték zászlójukra. Hazát, amelynek hatása, érzése mindenképpen szükséges volt akkor is, illetve most is, a magyar nép zivataros századaiban mindig, mindenkor.


A reformkori gondolkodóink a Haladást az addigi társadalmi-gazdasági politikai formációnak, a feudalizmusnak a lebontásával képzelték el, képzelhették csak el.


Ebben a reformkori nemzedék minden egyes tagja, Széchenyin, Kossuthon, Eötvösön, Deákon keresztül egyetértett.


A megvalósítás mikéntjén alakultak ki politikai irányzatok.


Március 15-e a reformkori vér nélküli küzdelmeinkre tette fel a pontot. 


A márciusi ifjak, akik tulajdonképpen a reformkori gondolkodók legfiatalabb nemzedéke voltak, egy olyan helyzetben, amelyben megérezték a történelem adta lehetőséget és pillanatot, a reformkori politika lezárulását cselekvéssel oldották meg.


Németh László szerint szinte a legfontosabb dolog az életben annak a korszellemnek a megismerése, amelyben az ember él.


„A történelem olyan vers, amelynek minden szaka más ütemre lejt. De ha így van, nekünk, akik e század strófáiban vagyunk beiktatott szavak, e strófa üteme éppoly fontos, mint maga a vers. Ez az ütem a parancs, amelyet a verstől kapunk. Amit Ortega úgy mond: mindenkinek első kötelessége saját kora imperatívuszát megérteni.” 
Németh László: Ortega és Pirandello


Az idézet tanulsága szerint, a márciusi ifjak megértették a strófa ütemét, hiszen tisztában voltak a kor szellemiségével, a korszak imperatívuszával, valamint azzal a gondolattal is, amelyet Bibó István csak később 1956-al kapcsolatban személyesen is megértett:


„A forradalmat nem lehet akarni, a forradalmat egy bizonyos történeti szituációban el kell vállalni…”

 

Ezt értették meg a márciusi ifjak. Feltehetnénk a kérdést, hogy mi megértettük volna-e az előbb említett Németh Lászlói vagy Bibó Istváni gondolatot?


Mi tudjuk, hogy mi a korszak imperatívusza? Mi a kor szelleme? Mi megértjük a történelem versének strófáit, ütemét, szavait?

 

A haza és haladás mellett nagyon fontos az is március 15-ével kapcsolatban, hogy népünk nem először és nem utoljára a hazáért, a haladásért kénytelen volt fegyvert ragadni szabadságáért, függetlenségéért. Aki nem szabad, az nem is független.

 

Március üzenete, hogy függetlenek és szabadok is legyünk.


Ezért már történelmünkben Bocskai István, Rákóczi Ferenc – akinek nevében kétszeresen is el kell gondolkodjunk március 15-ének üzenetén – már harcolt, küzdött.


Március 15-e történelmünk sorsfordító eseményeinek egyik legfontosabbika. 


Hiszen gazdasági, társadalmi, politikai értelemben szinte minden addig tapasztalt korlátot ledöntött és megváltoztatott.


Sorsfordító olyan szempontból is, hogy minden más igazán jelentős történelmi pillanatunkban visszanyúlunk március 15-e igazi mondanivalójához, amit Petőfi Sándor fogalmazott meg megrendítően: a szabadsághoz.


A szabadság értelmezésekor minden magyar önkéntelenül is gondol erre az ünnepre, amelyet kiegészíthetünk azzal a gondolatkörrel, amely Wass Albert következő versének az alapvetése.

 

Kocsis Ferenc Medgyessys diák szavalata: Wass Albert: Emlékezés egy régi márciusra


A Szózat közös szavalata

 

A műsor után mind a tanárok, mind pedig a diákok megismerkedtek egymással, kötetlenül beszélgettek.


A rendkívül szívélyes és meleg vendéglátás után a Medgyessys csapat elbúcsúzott a vendéglátó iskolától.


Kassán a következő állomás a dóm megtekintése volt, amely során megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc sírját. 


Kassán biztosítottunk a diákságnak városnézésre időt.


Kassa megtekintése után Tőketerebesre utaztunk, ahol megtekintettük az Andrássy-család egykori kastélyát.

 

A nap üzenetéhez is mintegy igazodva, utaztunk el Borsiba. Minden tanárunk illetve diákunk külön érzékelte, hogy mennyire sorsszerű és időszerű, hogy Borsiba éppen március 27-én jutottak el a kirándulás keretein belül.


Megkoszorúztuk a fejedelem szobrát, majd a Himnusz eléneklése után megtekintettük a fejedelem szülőházát.


A Borsi látogatás volt a kirándulás utolsó állomása, a diákok élményekben gazdagodva tértek haza Debrecenbe.

 

spacer