Belépés a KRÉTA digitális naplóba

kreta_enaplo.png

kreata_ugyintezes.png

Keresés diákjaink között

Eseménynaptár

Virtuális túra

virtualis_tura.jpg
Járja körbe iskolánkat virtuális túránk segítségével!

Virtuális túra start


Legfrissebb galéria

     Galéria megtekintése    |     További galériák

Videó galéria

Bemutatófilm megtekintése

Facebook

Beszámoló a XVI. Élő Népművészet kiállításról

A Debreceni Művelődési Központban található tárlat 2015.június 17 és augusztus 28. között látogatható. A kiállítás anyagai az ötévenként meghirdetett pályázat díjazott munkáiból kerülnek ki. A regionálisan meghirdetett pályázaton több kategória szerepel, mint például a csipke, hímzés, kékfestő, fazekas, bőrműves, csuhé- és szalma, gyermekjátékok, mézeskalács stb. A regionális zsűrizés után a legjobbnak ítélt alkotások az országos kiállításra kerülnek, amelyek a Népművészeti Múzeumban lesznek megtekinthetőek.

 



A 2015. június 17-én tartott megnyitó ünnepséget Molnár Miklós citerajátéka és egy alig 7-8 éves kislány népdalai kezdték, majd ezt követte a pályázati feltételek, a pályamunkák ismertetése, végül pedig a díjak kiosztása.

 



Az Élő Népművészet a hetvenes években indult útjának: az első kiállítás Nyíregyházán volt. Azóta a népművészet, a tradíció átadását tűzte ki célul. A tradicionális darabok, mintegy ihletként szolgálhatnak a mai alkotások elkészítésekor. Az egykori motívumkincs, a díszítőtechnikák sora (spanyolozás, faragás, vésés, keresztszemes szövés stb.) már nem száll apáról fiúra, a legtöbb mester is könyvből, iskolákban tanulja, tehát az „eredeti” öröklés, a beleszületés már nincs jelen napjainkban, hiszen – többek között – rohanó, modern világban élünk, ahol minden szükséges dolgot, egy kattintásra elérhetünk.



Azonban mindenkinek fontos saját gyökereinek ismerete, ha másért nem is, akkor hát azért, hogy ha „divat a magyar” branddel fémjelzett hímzéseket lát, legalább be tudja azonosítani azokat. Illyés Gyula szerint a szél viszontagságaitól a fa gyökere véd, ez ad biztonságot. A kötődés pedig alapvető emberi szükséglet. Így tehát úgy kell alkalmazni a mai mindennapokban a régi világ elemeit (itt a népművészet egyes elemeit), hogy az ma is használható maradjon, ne legyen anakronizmus, és örömünket leljük benne (ahogyan azt Csíkszentmihályi Mihály flow- élménye is kimondja). Éppen ezért a kiállításon a hagyományos kategóriák mellett megjelent az ún. modern kategória is, amely egy hidat képez design és kézművesség között.



A mai világban keveredik az archaizmus és a modernség, gondoljunk csak a különböző népdalfeldolgozásokra (Balkán Fanatik, Nox stb.), vagy a divatban megjelenő hímzések, csipkék, minták használatára. Új divatja van mindennek, ami népies. Éppen ezért fontos, hogy a diákok megismerkedjenek ezen tendenciák hátterével, ezen tárgyak funkciójával, használatának miértjével, jelentőségével. Emellett ugyanakkor az is kulcsfontosságú, hogy a mához legyenek képesek kapcsolni, a mai használatukat is ismerjék (mint például, amikor tanítottam az egyik gimnáziumban a fazekasságot, a mázakat egy lány a körömlakkhoz hasonlította, vagy ma is hordott viseletdarabokat, asztalterítőket vittem be nekik órára, népdalfeldolgozásokat hallgattunk stb.)



Egy ilyen kiállítás is remek lehetőség arra, hogy osztályok megismerjenek olyan tárgyakat, amelyek a 18-19. században kulcsszerepet játszottak, mára azonban csupán esztétikummá váltak. Főként, mivel igen gazdag a kiállítás anyaga: sokféle díszítőtechnika, számos mesterség fortéja, motívumkincse, a regionális jellemzők is fellelhetőek a különböző tárgyakon, eszközökön. Kényelmesen körüljárható az egész kiállítási tér, emellett pedig testközelből figyelhetőek meg a legkisebb minták, részletek is. Ezáltal megismerhetik saját kultúrájuk alkotóelemeit. A kiállítás látogatható hon- és népismeret, népművészet, néprajz óra keretein belül is, ahol interaktív módon feldolgozhatóvá válik a paraszti kultúra tárgyi kincsvilága.



Sápi Vivien

 

 

spacer